Köszöntöm Önt a Nemzetőr szerkesztőségi oldalán. A Nemzetőr honlapja jelenleg még feltöltés alatt áll és nincs hivatalosan megnyitva, mert szinte naponta változik. Ennek ellenére szívből örülök minden kedves látogatónknak, mert azért a próbaüzem is érdekes. Szívesen fogadom tanácsaikat és észrevételeiket is a dobos@nemzetor.hu e-mail címemen.
Üdvözlettel:
Dr. Dobos Attila
főszerkesztő
Az alábbiakban tájékoztatom a kedves Olvasót egy a napokban keletkezett vitáról a Partizaninfo és a Nemzetőr között.
Az embernek ősi igénye, hogy gondolatait másokkal is közölje; nem véletlen, hogy a vélemény-és szólásszabadság és az ezzel összefüggő sajtószabadság minden demokrácia alappillére. A sajtó szabadsága azonban éles fegyver, mert lehet ugyan ezzel a szabadsággal élni, de ugyanakkor visszaélni is lehet. Mint ahogy nem egy nagy hős, aki a kerítésen kívülről bosszantja a harapós kutyát, ugyanúgy az sem egy nagy érdem, ha valaki az internet adta névtelenségbe burkolózva támadja meg azt, aki ilyenkor szabad préda, mert védekezésre képtelen.
Nos, egy ilyen harci támadásnak lettem a minap én is az áldozata, mert egy irányomba kilőtt golyó engem is eltalált. Vannak, aki névtelen levelekre egyáltalán nem reagálnak, mert méltatlannak érzik vitatkozni egy olyannal, aki maga sem adja nevét a véleményéhez. Hogy én ezt mégis megteszem, annak az az oka, hogy egyrészt ország-világ előtt vállalom a saját véleményemet, másrészt hiszek abban, hogy névtelen beszélgető partnereim alapvetően jóindulatú emberek, akik megbántva érzik magukat egy Kurucinfo nevű internetes újság által és most válogatás nélkül lövöldöznek mindenkire, akinek az oldalán valaha is feltűnik ez a szó.
Az én "bűnöm" az, hogy nem átallottam az általam szerkesztett Nemzetőrben időnként forráshelyként felhasználni a Kurucinfo híreit. Meglehet, hogy csak a mérsékelt hangvételű cikkeket, de ugyan kit érdekel az most már itt a nagy forgatagban. És mivel a Kurucinfo szerkesztői a névtelenség mellett döntöttek, elég könnyen kiszámítható volt, hogy hamarosan meg fog alakulni egy ellen-Kurucinfo is, mely bőségesen felhasználva a Kurucinfo tapasztalatait, most majd ugyanilyen módszerrel, kívülről fog lövöldözni rájuk. Meg mindenkire, aki csak hírbe került velük kapcsolatban.
Az internet bizony alaposan átformálta a világot. Miközben soha nem látott lehetőségei nyíltak a szabad véleménynyilvánításnak, ugyanakkor megjelentek ennek a féktelen nagy szabadságnak az árnyoldalai is. Ettől kezdve a szerző saját jóérzésén kívül már semmi sem szabott határt a sokszor gyűlölködő, valótlan igazságtartalmú, rosszindulatú, kultúrálatlan nyelvezetű, fröcskölődő szennyirodalom korlátlan áradásának sem.
Az efféle irományok közös jellemzője, hogy azokat szerzőjük vagy egyáltalán nem írja alá vagy csak azonosíthatatlan álnévvel jegyzi. A névtelen szerző nem meri nevét és arcát adni írásához, mert
- maga is tudja, hogy részben vagy teljesen hazudik, tehát személyesen már nem tudja felvállalni a felelősséget írásáért,
- vagy igazat ír ugyan, de az írását követő várható retorzióktól fél.
Az ellen-Kurucinfot először „igazkurucnak” nevezték, melyet később átkereszteltek a „Partizaninfo” névre. Mivel szimpatikusnak találtam, hogy alapelveikben leszögezték, hogy nem tekintenek ellenfélnek senkit sem csupán azért, mert másképp gondolkozik és a dolgokról másképpen vélekedik, felajánlottam nekik egy tisztességes párbeszéd lehetőségét a Nemzetőrben és ezúton ajánlom fel honlapunk Editorial rovatát is ugyanerre a célra.
Honlapunk még nincsen hivatalosan megnyitva, mert jelenleg még folyamatosan feltöltés alatt áll. Újabb és újabb linkeket töltök fel és természetesen helyet biztosítottam a Partizaninfo és más minket kritizáló oldalaknak is Ellenpont címszó alatt. Abba ugyanis még senki sem halt bele, hogy megkritizálták. Nem félni kell a kritikától, hanem tanulni kell belőle. Azonkívül a kritikus tévedhet is – mint ahogy mi is. Amit azonban mindenképpen elvárok vitatkozó partnereimtől, az a tisztességes, korrekt és jóindulatú vitatkozási stílus, mely oly módon teszi fel a kérdéseit, hogy abban nincsen eleve már belefogalmazva egy állítás, egy állásfoglalás vagy sugalmazás. Lehet úgy is kérdezni, hogy készen állok arra, hogy akár a másiknak is igazat adhatok a végén. Mindenki tévedhet ugyanis és ilyenkor a tisztesség azt kívánja, hogy revideáljam, azaz visszavonjam a korábbi álláspontomat.
Szívből örülök, hogy a Partizaninfo elfogadta a felkérésemet és felvállalta a nyílt párbeszéd lehetőségét. A tisztességes párbeszéd magától értetődő feltétele, hogy azt mindketten teljes terjedelmében, rövidítés nélkül tesszük közzé. Kérem a Partizaninfot, hogy ne csak a kérdéseikre adott választ, hanem ezeket a bevezető gondolatokat is tegyék közre. Amúgy is egyenlőtlen ez az „álarcos és álarc nélküli” között folytatott párbeszéd, remélem, hogy én, aki vállalom identitásomat, legalább ennyit kérhetek.
Most pedig megpróbálok a Partizaninfo beküldött kérdéseire legjobb tudásom szerint válaszolni.
Dr. Dobos Attila
főszerkesztő
1. A Nemzetőr hetilap 2006. szeptember 27-i számában, egy Toroczkai
Lászlóval készült riport is olvasható. Ennek a riportnak a bevezetőjében,
Toroczkai megszólítása előtt, az alábbi mondatok hangoznak el
ténymegállapításképpen: „Rudi Zoltán tv elnök a felelős azért, hogy
elszabadultak az indulatok. Minden kiontott vér, az ő lelkén szárad.”
A magát „igazságkeresőnek” hirdető Nemzetőr hetilap, miért közölt le ilyen
egyoldalú tényállítást, illetve miért nem közölt ezen cikk rágalmazó
tényállítását cáfoló, más írást ugyanezen számában?
Válasz: Ezt a villáminterjút Bolgár Sándor készítette egy Kossuth téri sajtótájékoztató alkalmából, melyet közösen tartottak Molnár Sándorral és Wittner Máriával. Sokan és sokféleképpen vélekedtek már arról, hogy mi történt a TV „ostroma” alkalmából és hogy ki a felelős a történtekről. Bolgár Sándor újságíró véleménye szerint ugyanis Rudi Zoltán makacssága szabadította el az indulatokat. Ő úgy látja, hogy semmiféle atrocitás nem keletkezett volna, ha a tévében beolvassák azt a petíciót, melynek követeléseit azóta is teljesen nyilvánosan hangoztatják számtalan fórumon (Gyurcsány mondjon le, írjanak ki új választásokat, független szakértők állapítsák meg Magyarország valódi helyzetét stb.)
Egy villáminterjú felvezető mondatai nem számítanak hírközlésnek, hanem az egy véleménynyilvánítás egy egy héttel korábbi eseményről és mint ilyen, szabad. Ha kaptunk volna bárki mástól egy ellenkező értelmű hírmagyarázatot, akkor azt is szívesen lehoztuk volna, mert minket érdekel mindenki véleménye. Mi ugyanis nem prejudikálunk, azaz nincs meg az eleve kész és megmásíthatatlan véleményünk, hanem tényleg az igazságot keressük. Az igazság pedig rendszerint az ellentétes vélemények ütköztetése során bontakozik ki.
Közismert mondás, hogy a hír szent, a vélemény pedig szabad és ezzel bőségesen élnek is minden oldalon. A Nemzetőr egy hetilap és ezért (sajnos) nincs abban a helyzetben, hogy friss híreket hozzon le. Ha mi hoztuk volna le azonnal az események után a friss hírt, akkor egészen biztosan nem kommentáltuk volna a hírt, csupán az eseményeket írtuk volna le.
2. A Nemzetőr szeptember 27-i „Forradalmárok vagy csőcselék?” című cikkében
azt írta, hogy „Mit tett erre a nép? Begorombult, bement a hazugság-palotába
és elvette azt, ami az övé”
Minősítette-e valaha a Nemzetőr a tényleges randalírozásokat, autók
felgyújtását, kirakatok bezúzását, az MTV székház büféjének és több
irodájának kifosztását, a beszorított rendőrök kövekkel, botokkal való
bántalmazását, a cselekmények súlyosságát erősen letompító fenti mondatokon
kívül?
Válasz: Ezt a levelet egy olvasó küldte be B.G. aláírással és a cikk minden mondatából teljesen nyilvánvalóan kiviláglik, hogy véleményről van szó. Teljesen szubjektív, szenvedélyes véleménynyilvánításról, és mint ilyen – mehet.
Megint összekeverünk valamit. „A Nemzetőr” sem itt, sem máshol nem szokott eseményeket minősíteni! Ezt a tárcaírók, jegyzetírók, kommentátorok teszik az ő publicisztikai írásaikban. Írják a saját véleményüket, mely – mint az impresszumban is már vagy öt és fél éve olvasható – nem feltétlenül azonos a szerkesztőség véleményével. A szerkesztőség, azaz az én véleményem egészen más – de hát kit érdekel az úgy általában. Jómagam ritkán írok az újságba, mert meggyőződésem, hogy az olvasók elsősorban nem az én véleményemre kíváncsiak, hanem a neves publicistákéra, a profi hírelemzőkére, akik jobban értenek az ilyesmihez.
Ha Ön most történetesen éppen az én személyes véleményemre kíváncsi, akkor elárulhatom, hogy az én véleményem egészen más. Én mélységesen elítélem az erőszak minden formáját, az autók felgyújtását, a kirakatok betörését, a TV büféjének a kifosztását, a rendőrök kövekkel való megdobálását, emberek fejének viperával való bezúzását, gyanútlanul álldogáló nézők szemének kilövését, lovasrohammal és karddal a tömegbe való gázolást – ezt mind-mind mélységesen elítélem!
A Nemzetőr telis-tele van a véleményekkel és az ellenkező véleményekkel is. Ide bárki beírhat – Ön is! – és ha kultúráltan teszi azt, akkor nyugodtan elmondhatja a véleményét.
3. A Nemzetőr azonosul-e azzal az állítással, hogy a nép követte el a
szeptember 18-i MTV székház elleni támadást, ahogy az a fenti cikkben
szerepel?
Válasz: Ilyen csacsisággal – hogy „a nép” – természetesen nem értek egyet. Azokat emberek követték el, és minden egyes cselekedetnek megvan a maga elkövetője és felelőse.
3/a. Ha nem, akkor miért engedték meg, hogy újságjukban megjelenjen, egy
csupán B.G monogrammal aláírt Nemzetőr-cikk, amely a randalírozókat
összemossa a néppel?
Válasz: Azért, mert az a cikk egy publicisztika. Ha ő összemossa, akkor lelke rajta. Én biztosan nem így látom a dolgokat. Viszont egyet tessék jól meggondolni. Ha mi nagy büszkén azt állítjuk, hogy itt mindenki elmondhatja a véleményét, akkor én nem mondhatom már a következő levegővételnél, hogy – kivéve azt, aki másképpen gondolkodik, mint én.
Sokan küldenek be nekünk cikket, és ha a színvonal megüti a Nemzetőrben szokásos szintet, akkor általában meg is jelentetjük azokat. Ne keressen minden mögött valamilyen mögöttes szándékot.
4. A Nemzetőr, szintén szeptember 27-i számában leközölte az önmagát nyíltan
szélsőjobboldalinak tartó L88 felhívását, melyben többek között arra hívják
fel a „tüntetőket, forradalmárokat”, hogy tartsanak maguknál símaszkot,
melyet használjanak is, főleg, ha „az első sorokban küzdenek”. Ezen felhívás
egyértelműen a rendőrség elleni megmozdulásra buzdít, hisz „az első sorban
küzdés”, valamint az eltakart, felismerhetetlen arc, nem a békés és
legálisan tüntetők szokása. Sokak szerint, a Nemzetőr, ezzel a cikkel a
rendbontás és a békétlenség folytatása mellett tört pálcát. Egyetért-e
ezzel?
Válasz: Itt most egy kis türelmet kérek, mert a további kérdésekre csak később lesz időm válaszolni... (Köszönöm)
Itt eltelt közben néhány nap és most tájékoztatom a kedves Olvasót, hogy valószínűleg meg fog szakadni ez az érdekesnek igérkező párbeszéd, mert a Partizáninfo még mindig nem távolította el oldaláról az engem pocskondiázó és személyiségi jogaimat mélyen sértő, minden valós alap nélkül rágalmazó cikkeket. Mindkét cikkre gondolok: az egyik, ahol a Kurucinfó "bűnsegédjének" vagyok titulálva, a másik pedig az, melynek a címe "Mit őriz a Nemzetőr?" Ha ez a minimális kérésem továbbra is süket fülekre talál, akkor nincs értelme a részemről eddig jószándékúan felajánlott beszélgetésnek! (D.A.)
Megint eltelt több, mint egy hónap. Kérésem süket fülekre talált, mert a Partizáninfo még mindig nem távolította el blogjáról a "Miért uszít a Nemzetőr?" című cikket (annak ellenére, hogy egy hosszú levélben megmagyaráztam nekik, hogy mi is az uszítás és hogy miért nem uszító a Nemzetőr)
Megválaszolom még a feltett néhány kérdést és aztán a részemről be is fejeztem ezt az értelmetlen diskurzust.
5. Milyen okokból kifolyólag, milyen szerkesztői elvek kapcsán ismeri el a
Nemzetőr honlapja a Kurucinfot, valamint a Jobbik.net-et hiteles
hírportálként?
Válasz: Elérhető a honlapunkról úgy kb. (jelenleg) 25 hírportál, melyek egyikét sem tartjuk feltétlenül hiteles hírforrásnak. Mindegyik csúsztat, elhallgat vagy ferdít egy kissé – baloldali vagy jobboldali egyaránt. A mi dolgunk, hogy ebben a dzsungelban kihámozzuk az igazságot.
6. Mennyiben azonosulnak a Kurucinfo eszmeiségével?
Válasz: Semennyire. Vannak nekünk tetsző jó cikkeik és vannak, melyeket nem vállalunk.
7. A Nemzetőr, őszi „sms üzenetek” rovataiban, miért csak a forradalmi
tevékenységet éltető üzeneteket tették közzé? Hogyan egyeztethető ez össze a
Nemzetőr impresszumában megfogalmazott „Igazságkereső” elvével?
Válasz: Mi minden beküldött SMS-t közzéteszünk – kivéve azokat a ritka eseteket, melyeket a sajtótörvény tilt. Arról mi nem tehetünk, hogy az olvasóink nem írtak Önnek tetsző üzeneteket.
8. A Nemzetőr őszi számaiban miért nincsenek egyetlen esetben sem újságírói
névvel fémjelezve a forradalmat éltető, egyes személyek lejáratását célzó
cikkek?
Válasz: Ez az állítás egyszerűen nem igaz. Konkrét példák kellenének, hogy azokra konkrét választ adhassak.
9. Ön, a Partizaninfonak címzett levelében azt nyilatkozta, hogy a Nemzetőr
„éberen őrködik mindenki személyiségi joga felett”. Miért közöltek le ennek
ellenére több esetben is, egyes személyek személyiségi jogait sértő
cikkeket, például Rudi Zoltán tv elnököt vádoló, vagy politikusokat nem
közmegbízatásukkal, hanem személyükkel kapcsolatban támadó (pl: „együgyü,
beteg” stb.) megnyilatkozást, vagy miért tettek közzé olyan fényképeket,
amelyeken egyes nem közéleti személyek arcképe látható?
Válasz: A fent említett "véleményt" – még ha igazságtalan is – egy közszereplőnek el kell viselnie. Engem például, ha együgyűnek vagy betegnek neveznének, csak nevetnék rajta. A második kérdést pedig nem nagyon értem. Miért, csak nem létezik netán valamilyen (általam nem ismert) rendelet, mely nem közszereplő emberek fényképének közzétételét tiltja?
10. A Nemzetőr március 7-i számában megjelent egy cikk, melynek főcíme így
kiált az olvasó felé: „Gyurcsány antiszemitázik a Times-ban”. Miért tartja a
Nemzetőr problémának, hogy a miniszterelnök egy interjúja során, említést
tett arról, hogy az őszi események óta felerősödött az antiszemitizmus és
felerősödtek az ezzel kapcsolatos megnyilvánulások?
Válasz: Azért, mert az, hogy az őszi események óta Magyarországon felerősödött volna az antiszemitizmus, egy szemenszedett hazugság! Már a formális logika szabályai szerint is nyilvánvaló, hogy nem lehet igaz, mert az események résztvevőivel kapcsolatban még csak fel sem vetődött a származás kérdése. Mélységesen elítélendő, ha éppen egy (a választók bizalmából megválasztott) minisztelelnök a nemzetközi közvélemény előtt egy ilyen vaskos hazugsággal akarja befeketíteni és lejáratni a saját országát! Ez még akkor is elítélendő lenne, ha igaz lenne, mert tisztességes ember nem piszkít a saját fészkébe. Ráadásul nem is igaz – s így duplán elítélendő. Én szeretem a hazámat és féltem annak a jóhírét is. Talán csak nem baj ez??
Partizaninfo: Várjuk válaszait és a Nemzetőr hozzánk intézett kérdéseit. Tájékoztatjuk továbbá, hogy személyünk kiléte egyenlőre továbbra is rejtve marad.
Válasz: Én pedig azt válaszolom, hogy névtelen fantomokkal – egyelőre(!)– nem kívánok tovább vitatkozni. Minden erőmmel azon fáradozom, hogy a Nemzetőrt a lehető legtisztességesebben szerkesszem. Eközben véthetek hibákat is természetesen, hiszen én is csak egy ember vagyok. Ha erre időnként figyelmeztetnek, akkor azt is hálásan megköszönöm. De nagyon kérem, hogy hagyjanak fel ezzel az ellenséges alapállással és ne keressenek minden mögött valami rosszindulatot.
Isten Önökkel, a viszontlátásra!
(D.A.)
|